Napelemben gondolkodsz? – Már a héten jön a nagy EU-s épületkorszerűsítési program kerete

Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.

Éppen vasárnap foglaltuk össze egy minapi magyar panelbeszélgetésben uniós szakértők véleményét arról, hogy túlzottan idealisztikus az Európai Bizottság, illetve maga az Európai Parlament is abban, hogy az eddigi 40%-os kibocsátáscsökkentési célt a Bizottság 55%-ra emelte, majd a Parlament a napokban már 60%-os csökkentést szavazott meg, miközben ez túl gyors, ráadásul elképesztő kínai függésbe vinné bele az EU-t az átálláshoz használt technológiák terén.

Ezek után különösen érdekesek Frans Timmermans válaszai az interjúban, aki folyamatosan egy hatástanulmányra hivatkozott azt hangsúlyozva, hogy az 55%-os cél, amit a Bizottság a közelmúltban javasolt, igenis megvalósítható, és szükséges is, mert mindenki egyre jobban a  bőrén fogja érezni a késlekedést az egyre szélsőségesebb időjáráson keresztül.

Az interjú néhány fontosabb üzenete:

• „Nagyon alapos hatásvizsgálat előzte meg a javaslat benyújtását (az 55%-ra emelt kibocsátáscsökkentési célról – a szerk). Arra jutottunk, hogy nem lesz könnyű, de végrehajtható, sőt, van egy előnye is a gyorsaságnak: minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat”. A hatásvizsgálatunkból „kiviláglik, hogy az ipari termelés átalakítása nehéz ugyan, de könnyebb, mint a háztartásoké vagy a közlekedésé. Ezért fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk a háztartásoknak”.
• Ezen a héten mutatjuk be az első terveket egy épületkorszerűsítési programmal kapcsolatban. Azt szeretnénk, hogy a háztartási energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek, hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés, stb. Ezt európai szinten fogjuk kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is jár a számukra”.
• A háztartási energiafogyasztási átalakítás mellett „Másodszor kiemelten kell foglalkoznunk az elektromobilitással a tömegközlekedésben. Most tárgyaltam Budapest főpolgámesterével arról, hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a közösségi közlekedést – ez egy hatalmas lehetőség. És foglalkoznunk kell az autótöltési infrastruktúra kiépítésével, vagy azzal, hogy az autóipar alacsonyabb árszinten tudja forgalmazni az e-járműveket, hogy több ember számára legyen elérhető”.
• Arra a kérdésre, hogy a nagyfokú átalakításokhoz lesz-e elég uniós forrás, úgy reagált: „Természetesen: megdupláztuk a fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és az is fontos, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre – de ennek az elköltéséhez tervekre van szükség. És nem olyan tervekre, hogy legyen több út meg híd, hanem azt kell kitalálni, hogyan tudjuk átalakítani a gazdaságot egy fenntarthatóbbra”.
• Arra, hogy lát-e jó terveket, úgy reagált: „A pénteki Budapesti Klímacsúcson hallgattam az innovációs és technológiai minisztert, és ő is említett jó példákat a lakóingatlanokkal vagy a hidrogén felhasználásával, vagy az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való áttéréssel kapcsolatban”.
• A magyar energiamixet és benne a nap- és szélenergia kérdését firtató témára úgy reagált: „A napenergia egyre fontosabb szerepet tölt be, és a magyar hatóságok meglepődnének, ha látnák, a magyarok mennyire kedvelik. Az új generációs biomassza is nagy lehetőségeket tartogat, és ahogy említettem korábban, a hidrogén felhasználása. De a szélenergiára is felhívnám a magyar hatóságok figyelmét, még úgy is, hogy Magyarországnak nincs tengere”.
• Fontos kijelentése volt az ügyvezető alelnöknek a légiközlekedés terén is: „Újra kell strukturálni a légi közlekedési ipart”, amely alatt a személyszállítást érti. Úgy látja, hogy „Az utasok igényei változhatnak a járvány után, én nem hiszem azt, hogy teljesen visszatér a régi helyzet. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek egy olyan iparágban, amelyik az alacsony marzsok miatt már így is nehéz helyzetben van”. „Látjuk, ahogy a tagországok a nemzeti légitársaságoknál már elkezdték ezt az átalakítási folyamatot, amely megmutatkozhat az árképzésben, a rövid távú járatok korlátozásában.”
• Arra a kérdésre, hogy a zöld átállással, vagy a korábbi munkakörével, a jogállamisággal kapcsolatos feladatokat tartja-e nehezebbnek, egyértelműen utóbbit mondta és úgy indokolta: „Ez ugyanis gyakran fordul át egy ideológiai konfrontációba a demokrácia természetével kapcsolatban. És azt gondolom, az Európai Unió még nem érett meg erre a konfrontációra. Szükség lesz arra, hogy definiáljunk, a mi olvasatunkban mit jelent a demokrácia, hogy különbséget tudjunk tenni a jog uralma, vagyis a jogállamiság és a jogon keresztül gyakorolt uralom, vagyis a saját igényre szabott törvények alapján történő kormányzás között. A hozzám hasonló korúak még pontosan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor ez világosan elkülönült Európa két felében: én szerencsére a kontinensnek azon a felén éltem, ahol a jogállamiság uralkodott, de a magyarok sajnos a másik felén. Merthogy a kommunista rezsimek éppen ezzel éltek: minden, amit tettek, követte a törvényeket. De ha nincs független igazságszolgáltatás, ha nincs független média, akkor nincs jogállamiság sem. Ez ennyire egyszerű.”

Forrás: www.portfolio.hu